Kérdések és válaszok a szeretetről
Részlet Dörnyei Katalin: Az Istentudás alapjai - Útmutató az Alapvető Emberi Értékek megértéséhez című két kötetes könyvéből.
A kérdező Török Tünde (TT) a válaszokat adó Dörnyei Katalin (DK)
T.T.: Mitől függ, hogy kit szeretünk meg, és mennyire tiszta ez az érzés? Befolyásolható-e az akaratunkkal?
D.K.: Az, hogy egy ember mennyire „tisztán” tud szeretni, annak a függvénye, hogy ő maga milyen tisztaságú lélekben. Azok az emberek, akik ráébredtek az igazi önvalójukra, arra hogy minden és mindenki EGY, vagyis Isten, mindenkit egyformán szeretnek, nem tesznek különbséget. Tehát nem is akarják ezt befolyásolni az akaratukkal.
Az igazi szeretetet/ szerelmet nem kell befolyásolni. Ha igazi, nem is lehet. Öröm, ha szerethetünk. Az is szeretet, ha a másik ember boldogságát nézzük. Aki igazán szeret, az úgy ad, hogy nem vár érte viszonzást cserébe. Csak akkor tudod befolyásolni az érzésedet a másik ember iránt, ha nem szeretsz igazán. Akkor ott már az elme jut szerephez, nem a szív.
Az emberi szeretet csaknem minden esetben önző szeretet. Egy kivétel van; az anyai szeretet. Ez hasonlítható leginkább Isten szeretetéhez, aki önzetlenül szeret mindenkit, mint ahogy egy anya is önzetlenül szereti gyermekét.
Emberként általában azért szeretünk valakit, mert például jól érezzük magunkat vele, különlegesnek érezzük magunkat az ő társaságában, vagy azért, mert megtesz a kedvünkért sok mindent. Még a lángoló szerelemben is önzők vagyunk, hiszen birtokolni akarjuk a nagy Őt. Azt szeretnénk, hogy csak a miénk legyen, és senki másé. Ezért például hozzámegyünk feleségül. Aztán az idő múlásával az emberi szerelem elhalványodik.
Az isteni szeretet változatlan, önzéstől mentes és örök.
