Olvasósarok
Dörnyei Katalin: Az Istentudás alapjai részlet 7.
Kérdések és válaszok a szeretetről
TT: Tulajdonképpen mi az a szeretet? Definiálható energia, érzés, vagy valami anyagon túli eszencia, ami áthatja az életünket?
DK: Igen, jól megfogalmaztad; valami anyagon túli eszencia, ami áthatja az életünket. Én erre gondolok, ha isteni szeretetről beszélek. A szeretet a mindenségről szól. A Szeretet Isten, Isten a Szeretet. Szeretetből vagyunk mi mindannyian, nincs más csak a szeretet. Mi emberek is maga vagyunk a szeretet. Ez a legjobb definíció. Kedves mesterem, Sathya Sai Baba úgy fogalmazott, hogy a szeretet maga az isteni lélek.
A cikk folytatásához kattintson a képre.
A teljes cikkhez blogspoton kattintson a képre.
Dörnyei Katalin: Az Istentudás alapjai részlet 6.
Kérdések és válaszok az erőszak-nélküliségről 2.
TT: Az erőszakos beszéd hallgatása is erőszak?
DK: Igen. A gyermekeket hoztuk fel korábban is példának, hogy a filmeken keresztül nemcsak látják, de hallják is az erőszakot, és úgy isszák magukba az ilyen jellegű tapasztalatokat, mint a szivacs a vizet, miközben mindez negatívan hat a fejlődő személyiségükre. Talán az emberiség történelme során még sohasem volt ennyi erőszakos gyermek, mint ebben a korban, és ez mind annak köszönhető, hogy a szülők nem veszik elég komolyan a pszichológusok figyelmeztetését, miszerint komoly károsodást okoznak az erőszakos játékok, filmek, és az erőszakos beszéd a kicsik életében.
TT: Miért ekkora baj, ha egy gyermek erőszakos filmeket néz?
DK: Amikor egy gyermek erőszakos filmeket néz, akkor attól erőszakos gondolatai támadnak, ez egy természetes folyamat. Bármilyen konfliktushelyzet éri az iskolában, a probléma megoldására ezek az erőszakos megoldások fognak először eszébe jutni. Ahelyett, hogy a békés párbeszédet választaná. Persze mindez a felnőttekre is igaz, ha erőszakos filmet látunk, hallunk, hat ránk.
A teljes cikkhez blogspoton kattintson a képre.
Dörnyei Katalin: Az Istentudás alapjai részlet 5.
Kérdések és válaszok az erőszak-nélküliségről
TT: Hogy lehet megvalósítani az erőszak nélküli életet?
DK: Az erőszakmentesség vagy erőszak-nélküliség egy erkölcsi irányultság amely elutasít mindenféle erőszakot. Ezt társadalmilag oktatással, felvilágosítással, meggyőzéssel lehet elérni.
A cikk folytatásához kattintson a képre.
A teljes cikkhez blogspoton kattintson a képre.
Dörnyei Katalin: Az Istentudás alapjai részlet 4.
Kérdések és válaszok a Békéről 3.
TT: Mit tehetnének a szülők, vagy a nevelési rendszerünk, hogy gyorsabban és érdemibb lépésekkel jussunk előre a lelki béke fontosságának, elérésének tudatosításában?
DK: A szülő leginkább a saját példájával tud tanítani. Elsődlegesen a saját lelki békéjét kell megteremtenie, hogy a gyermeke is békés legyen.
A cikk folytatásához kattintson a képre.
Dörnyei Katalin: Az Istentudás alapjai részlet 3.
Kérdések és válaszok a Békéről 2.
TT: Melyek a legfőbb okai az emberek közötti és az emberekben dúló békétlenségnek?
DK: A hat „belső ellenségünk”, vagyis a békétlenséghez vezető út: a vágy, a ragaszkodás, a gőg, az irigység, a harag, és az egoizmus. Ezek a tulajdonságok mind az emberi tudatlanságból fakadnak, abból a téves elképzelésből, hogy mi csupán a test vagyunk. Ezért a spirituális útkeresőnek az első feladata a test tudatosság feladása, mert amíg bármire vágysz, vagy bárkihez is ragaszkodsz, soha nem találod meg a lelki békét.
Részlet Dörnyei Katalin: Az Istentudás alapjai - Útmutató az Alapvető Emberi Értékek megértéséhez című két kötetes könyvéből.
A teljes cikk elolvasásához kattintson a képre.
Bhagawan Sri Sathya Sai Baba
Az alapvető emberi értékekről
"Az elültetett gondolat – tettet szül.
Az elültetett tett – hajlamokhoz vezet.
A kialakult hajlamok – szokásokká válnak.
A kialakult szokások – jellemmé formálódnak.
A kialakult jellem – meghatározza a sorsot."
Sathya Sai Baba
A teljes cikk elolvasásához kattintson a képre.
Dörnyei Katalin: Az Istentudás alapjai részlet 2.
Kérdések és válaszok a Békéről
TT: Régen nagyobb volt a békétlenség a világban, hiszen több volt a háború. Mondhatjuk-e azt, hogy ezen a téren azért sokat fejlődött az emberiség?
DK: Nem. Ez csak a látszat. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy most intelligensebben bántjuk egymást.
A cikk folytatásához kattintson a képre.
Dörnyei Katalin: Az Istentudás alapjai részlet
Kérdések és válaszok az Igazságról
TT: Mi is az az igazság?
DK: Isten a Szeretet, Isten a Béke, Isten az Igazság. Ez a legfelsőbb igazság. Nem létezik más, csakis Isten. Valójában most is Istenben élsz, mert Isten az anyaföld, a levegő, az eső, az élelem, és még sorolhatnám. Isten szeme néz rád, amikor egy ember rád tekint. A köztudatban az igazság a világi jelenségekre vonatkozó tudományos igazságokat jelenti.
A cikk folytatásához kattintson a képre.
Aki ivott az ég vizéből,
felhőt evett kenyér helyett,
önmagát vette feleségül,
s egész világot éhezett,
aki csillagokra térdelt,
ha a folyókban térdepelt,
arcát kimosta a szégyen,
kavicsként kifehéredett,
lassan az időből kiszédül,
magával ragadja az út,
inni a mindenség vizéből,
s betelni múlhatatlanul.
(Bella István)
Megosztás a Facebook-on
Tiszta gondolatok
Vajon meglátjuk-e a csodákat?
„Csak kétféleképpen élheted az életed.
Vagy abban hiszel, hogy semmi sem varázslat,
vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat" - állítja a felnőtt Einstein,
akit az évszázad emberének választottak.
Fizikai Nobel-díjasként mindvégig megőrizte gyermeki naivitását, hirdette, hogy a képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás.
Böjte Csaba testvér
Farsang avagy: Hol van az öröm forrása?
Lelke mélyén az ember el nem múló örömre vágyik. Amikor ennek forrását keresi, Valakire talál. Ha ez a Valaki ember, akkor valamiért rendszerint csalódik. Ha tovább keres, Krisztusra találhat, mint Szent Pál, és sokan mások. Ajándék! Annyira szép ez a gondolat: minden, ami van a Földön, minden Isten ajándéka. A szép kék ég, a két kezünk, az élet maga, minden – minden Isten ajándéka. Olyan jó ezzel a hittel nézni a körülöttünk lévő dolgokat, személyeket, mindent. Végül is, lehetne fekete és fehér a világunk, mint a régi televíziókban, akkoriban úgy is megértettük a filmeket. De milyen szép, hogy Isten irántunk való túláradó szeretetében, megajándékozott a színek világával. És gondoltál az ízekre? Végül is lehetne csupán két – háromféle íz: – “saláta és retek, osszátok be!” – mondhatta volna az Isten. Ha te elmész valahova látogatóba, és ott hatfogásos ebéddel várnak, az egyet jelent azzal, hogy fontos vagy nekik, szeretnek téged. A mi Urunk Istenünk, hányféle gyümölccsel, zöldséggel, ízzel fogadott születésedkor? Nincs az autónál vaníliás meg kakaós üzemanyag, egyetlen fajta üzemanyag van, és az autó milyen jól megvan vele! Túláradó szeretetében elhalmoz a Teremtőnk ajándékaival, azt akarja, hogy jól érezzük magunkat ezen a földön. Maga a lét is ajándék szeretetből!
Jókai Anna
Bölcsek és pásztorok
Honnan tudták? Honnan a bölcsek, és honnan a pásztorok, hogy ki az, aki megszületett? S miért éppen ők, ők először, s nem valaki mások az annyiféle foglalatosságú és minősítésű, egyébként fürge és mohó sokaságból?
Márk a Születés misztériumáról titokzatosan hallgat. Máté evangéliuma a bölcsekről beszél, a napkeletiekről, akik kiszámították, a csillagkonstellációból számították ki, hogy az idő beteljesedett. Lukács viszont a pásztorokról szól, akik megkapták a hírt, angyali kinyilatkoztatásban, a lélek megérintése által. János nem részletez, hanem összefoglal, a legmagasabb szakralitás nyelvén: „Kezdetben vala az Ige… és az Ige testté lőn és közöttünk lakozék.”
Ez már a beavatottság foka. A tömör érvényességé. Amiben minden benne van.
Elvenni belőle tilos. Hozzátenni locsogás. De teljességében átvilágítani és megélni: a személy dolga. És az érett személyek szellemi zamata által egyszer tán csak „megemészthető” földi ittlét dolga.
Mindenki tanuló az univerzumban: óvodától az egyetemig. Vannak bukók, vannak ismétlők. Vannak előre rukkolók. S vannak, akik „oktatásukat” észre sem veszik. Ami igaz, az igaz: nem könnyű a tanítványnak, ha felismeri a Mesterét. Mert akkor követni kell. Nem dicsérgetni, nem a szavait szajkózni, nem kisajátítani, nem megzsarolni, nem kihasználni őt, hanem követni. Ki, ahogyan képes rá. A bölcsek módján, elsősorban az eszével, vagy a pásztorok módján, elsősorban az érzéseivel. S egyszer talán a kettő szintézisében, egész lényével, végre. Gyermek körül semmi sem véletlen.
Vízkereszt
Mi is csillagot követünk?
Vízkereszt az egyik legrégibb ünnep, régebbi a karácsonynál. Görög neve epiphaneia, amely szó szerint azt jelenti: megjelenés, fenn ragyogás, átragyogás. Mitológiai jelentése: az isteni lény személyes megjelenése az emberek között. A korai keresztény gondolkodásban a szó jelentése összefüggött az evangéliumban szereplő fontos eseménnyel, amikor Keresztelő Szent János a Jordán folyónál megkeresztelte Jézust (Márk 1:10,11).
A régi egyházak sokat vitáztak arról, hogy pontosan mikor is volt Jézus születése. Vajon a betlehemi fizikai megjelenés volt az igazi, vagy az isteni megnyilatkozás a Jordán vizénél?
Zen történet
Légy önmagad mestere
Egy Mester épp a halálán van...mikor a tanítványai köré gyűlnek és megkérdezik:
- Mester sohasem árultad el nekünk, ki volt a te mestered, sokszor kérdeztük, de te mindig kitértél a válasz elől....most, hogy elhagyod ezt a világot, kérünk áruld el nekünk.....
A mester így felelt: - Azért nem válaszoltam soha erre a kérdésre, mert nem volt kizárólagos mesterem, sok-sok embertől tanultam.
Az első tanítóm egy kisgyerek volt. Egyszer elmentem egy városba. Noha akkoriban még nem ismertem az igazságot, igen művelt, tanult ember voltam.
Híres tudósként ismertek szerte az országban, sőt még külföldön is.
Az emberek járni kezdtek hozzám, abban a hitben, hogy én ismerem az igazságot, én pedig tudtomon kívül úgy tettem, mintha tényleg ismerném, öntudatlan voltam...
Tanító lettem... anélkül, hogy bármit is ismertem vagy tapasztaltam volna az igazságból, anélkül, hogy beléptem volna a saját belső világomba, óriási jelentőségű dolgokról beszéltem.
Ismertem az összes szent iratot, mind a kisujjamban volt. De képzeljétek el...
CSABA TESTVÉR
Karácsony táján...
Így advent kezdetén talán nem botránkoznak meg, ha egy viccet elmesélek. Megy az erdőben a csigabiga, és találkozik a társával. Összevissza vannak hajolva a csápjai. Társa kérdi: Te, mi lett veled, hol jártál? Azt mondja: Tegnap ezerrel téptem az erdőn keresztül, és egyszer csak nem kibújt előttem egy gomba? Nagyon fontos a jókedv, a derű, a vidámság. Az az én munkám, hogy szolgáljam a népemet, mint ferences szerzetes. Valamikor a szeg feje mellé ütök. A virágot Isten arra teremtette, hogy nyíljék. A kis fecske is tudja a dolgát, és ha eljön az ideje, hosszú útnak indul, hogy elmenjen melegebb éghajlatra. Ez az ő élete, a hivatása, és ezt ő örömmel, lendülettel teszi. Ha tudatosan törekszünk arra, hogy a jókedv, a derű, a vidámság ott legyen a szívünkben, akkor minden sokkal egyszerűbb és könnyebb.
- Mi, magyarok hajlamosak vagyunk a kesergésre, az önsajnálatra határon innen és határon túl. Önből sugárzik az öröm, a Szent Ferenc-i egyszerűség. Sokunknak tud táplálékot, önbizalmat, tettrekészséget adni. Honnan meríti ezt a táplálékot, amit aztán tovább tud adni?
Az evangéliumból. A mi Urunknak, Jézus Krisztusnak a Mennyei Atya mondja, hogy menj, fiam, és magyarázd el ezeknek az embereknek, hogy jobb békében, szeretetben élni, mint háborúzni és ellenségeskedni. Menjél, magyarázd el nekik a szeretet parancsát, verjél hidat az ég és a föld közé! És milyen szép, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus karácsonykor azt mondja: ez nagyszerű, essünk neki – és megszületik egy istállóban. Ha Jézus olyan lenne, mint a mai ember, akkor – gondolom – sírva, zokogva haza szaladt volna a Mennyi Atyához, és mondta volna: Te, Mennyei Atya! Te azt hiszed, hogy ezek vártak? Hiányoztunk nekik? Egyáltalán nem! Szegény József végigkopogtatta Názárettől Betlehemig az összes ajtót, és sehol se volt hely. Nincs hely, menj tovább, nem ismerünk, nem engedünk be. És nagy nehezen, képzeld el, Mennyei Atyám, egy istállóban születtem meg. Hát ne tudd meg! Ott szinte letapostak a tehenek, összevegyültem szénával, szalmával. Én nem ehhez vagyok szokva! Váltsa meg ezt a világot, aki akarja! De Jézus nem ezt tette, hanem teljesítette az Atya akaratát. Én sokkal kisebb feladatot kaptam. Ha nem sikerül minden azonnal, akkor sincs okom elkeseredni. Belefér. Nem mindig értik meg, amit akarok, mert ügyetlen vagyok, kicsi vagyok, de újból és újból nekiállok. A nyafogás ön- és környezetpusztító fényűzés. Nem engedhetjük meg magunknak.
Megosztás a Facebook-on
Tiszta szívre hangolva
A szív – nem csak testünk motorja, hanem – átvitt értelemben és sokkal hangsúlyozottabban a lelkünk szentélye is. Életünk központja, ahonnan minden jó és rossz gondolat származik, vágyaink hangos szülőotthona és csendes temetője is egyben. Gondolataink, szándékaink valójában a szívünkben születnek. Értelmünk tulajdonképpen csak a második állomás. Azért érzékeljük tévesen mégis elsőnek, mert a szívben fogant gondolatokat és érzéseket éppen az értelem szüli világra bennünk azáltal, hogy betű-, vagy hangtestbe öltöztetve konkrétan is megfogalmazza őket.
Általa „vesszük először észbe” mindazt, ami bennünk időtlenül zajlik. „Boldogok a szívükben tiszták” – mondja Jézus. Minél inkább elcsendesedem e mondat titka előtt, annál inkább érzem, hogy forradalmian bátor üzenete van a ma észembere számára. Az értelmi képességei miatt magát szinte félistennek gondoló ember minden bizonnyal kedvesebb lenne, ha ez a mondat így hangzana: „Boldogok a tisztán gondolkodók, a keveretlen tudatúak, az ésszel minden mélységet belátók, mert szellemi erőfeszítéseikben megjelenik az Isten.” De Jézus nem erről beszél. Ismer bennünket, s nagyon jól tudja, hogy a szív érzelmi tisztasága nélkül soha nem juthatunk el Isten „látására”.
Megosztás a Facebook-on
Tolsztoj – Levélrészlet
Minden nevelés alapjául elsősorban azt kell megtennünk, amit iskoláinkban egészen elhanyagolnak, nevezetesen a vallásos életfelfogást, mégpedig nem is annyira oktatás formájában, mint inkább olyan módon, hogy a tanítási tevékenység vezető elve legyen. A vallásos életfelfogás, amely véleményem szerint a mai embernek életalapul szolgálhatna, s kellene is hogy szolgáljon, röviden összefoglalva a következő: Életünk értelme ama végtelen lény akaratának teljesítésében áll, amelynek részéül magunkat tudjuk. Ez az akarat minden élőlénynek, kiváltképpen pedig minden embernek egyesítésére irányul, általános testvériségre, amelyben az emberek egymás szolgálatára állnak. (…) Kagylókürt magazinból.. Folytatás a képre kattintva
Megosztás a Facebook-on
József Attila: Isten
Hogyha golyóznak a gyerekek, az isten köztük ott ténfereg. S ha egy a szemét nagyra nyitja, golyóját ő lyukba gurítja. Ö sohase gondol magára, de nagyon ügyel a világra. A lányokat ő csinosítja, friss széllel arcuk pirosítja. Ö vigyáz a tiszta cipőre, az utcán is kitér előre. Nem tolakszik és nem verekszik, ha alszunk, csöndesen lefekszik. Gondolatban tán nem is hittem. De mikor egy nagy zsákot vittem s ledobván, ráültem a zsákra, a testem akkor is őt látta. Most már tudom őt mindenképpen, minden dolgában tetten értem. S tudom is, miért szeret engem - tetten értem az én szívemben.
A meditáció hogyan került be a NAT-ba?
Diákrelax Program
Beszélgetés Bagdy Emőke professzorral, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület elnökével
Mint a jobb agyfélteke tudati munka eszköze. Relaxált állapotban más a gondolkodás, analógiás, divergens, kreatív, ez minden eredetiségünk forrása. Nem misztikus dolog, belső lelki munka, határozott rendszerben folyik. Az érzelmi agy egyébként hatalmas erőt hordoz, ami kiaknázatlan. Az agy például aktívan dolgozik éjszaka, álmodással takarítja ki a testi feszültségeket. De tudományosan igazolt tény, hogy a jobb agyfélteke gyakran napközben is aktív, amikor a bal agyfélteke elfárad, olyankor a jobb agyfélteke belép. Ennek jele például, amikor napközben elrévülünk. Mivel a jobb agyfélteke a testi folyamatokkal van szoros összeköttetésben, értelemszerűen az ellazult állapot bekapcsolásával, a testi regenerálódási folyamatok is azonnal aktiválódhatnak. Amint megtanuljuk ezeknek a folyamatoknak a tudatos használatát, az egészségállapot megőrzésére sokkal nagyobb esélyünk van. Ennek felismerése is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a relaxációs, és meditációs technika teret kapjon az iskolai oktatásban is, hiszen az egészségtudatosság kialakítása annál hatékonyabb, minél korábban kezdődik, lehetőleg már gyerekkorban. A teljes cikk a képre kattintva olvasható a Blogon.
Megosztás a Facebook-on
Táplálékok a böjti időszakra
Leonardo da Vinci
"Ahol a szeretet elkezdődik, ott véget ér az erőszak. A szeretet mindent legyőz."
Leonardo da Vinci egyszemélyben festő, szobrász és feltaláló volt, művei még ma is ezreket gyönyörködtetnek.
A cikk a képre kattintva jelenik meg.
Február üzenete...
Csaba Testvér Farsangra
Többen is érdeklődtek, hogy mit tanácsolok annak, ki el akar indulni a lelki élet útján. Farsang lévén egy kissé vidámabban így válaszolok:
Egyszer egy fiatal titán szerzetes nagyböjtbe így gondolkodott:
Tovább a képre kattintva
Megosztás a Facebook-on
Mit jelent számunkra a magyar nyelv?
Mit jelent számunkra a magyar nyelv? címmel rendezték meg a magyar nyelv nap-ja központi ünnepségét november 13-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Honlapunk Balázs Géza előadását adja közre.
Úristen, ez érvényes kérdés? Megkérdezném: mit jelent Önök számára a levegő? A fény? A napsütés? A boldogság? A kiegyensúlyozottság? Az élet?
Tovább a képre kattintva
Vallások egysége
Az Iszlám világa
Az iszlám jelentése: „Isten iránti odaadás; belenyugvás Isten akaratába”. A muszlim teológia nagy hangsúlyt fektet arra, hogy Mohamed nem új vallást alkotott, hanem egy tökéletes, végleges formát adott az Ádám kora óta létező „ősvallásnak”.
Az iszlám vallás alapítója, Mohamed Mekkában született i.sz. 571-ben. Negyven éves korától kezdve egyre gyakrabban kereste a magányt, hogy Istenről a világban tapasztalható igazságtalanságról és az igazság lehetséges útjairól elmélkedjen. Eközben több látomása és jelenése volt. Egyik látomása során Gábriel angyal jelent meg számára, aki közölte vele, hogy Mohamed Isten küldötte, akinek hírül kell adnia Isten akaratát az emberek között. Mohamed ennek megfelelően elkezdte hirdetni Isten üzenetét, figyelmeztette Mekka lakóit, hogy közeleg az isteni ítélet napja, és az emberek csak úgy kerülhetik el a súlyos büntetéseket, ha megtérnek az egyetlen, mindenható, teremtő Istenhez, Allahhoz, és alávetik magukat az Ő akaratának. Eleinte csupán szűk családi és baráti körben talált követőkre, és mivel a mekkaiak egy része ellene fordult, ezért a közösség követőivel együtt elhagyta Mekkát. Ez, a hidzsra dátuma lett az iszlám időszámítás kezdete (622. július 6.). Az új várost, Jatribot a hívők a „Próféta városának”, Medinának nevezték el.
Vallások egysége
Judaizmus eredete
A judaizmus erkölcstana szerint kötelesség az igazságosság gyakorlása és a szeretet az elnyomottak, szegények, árvák, hajléktalanok, üldözöttek, idegenek és bűntettesek iránt. A Tóra óv a paráznaságtól, kötelezővé teszi a szív és a test tisztaságát. Elítéli a kicsapongás minden fajtáját. A judaizmus a helyes és igazságos élet rendszere, amely megmutatja a törvényeket, és a életben történő megvalósíthatóságukat. A judaizmus mindenekelőtt az igazságosság törvényének megalkotója. A judaizmus az igazságba vetett hitet is jelenti. A zsidó vallás az élet minden területére kiterjed. Meghatározza az ember és Isten közötti helyes viselkedést például az imádkozás módját, az ünnepek és a Sábát – a Szombat – megünneplésének szabályait, tartalmazza az emberek egymás közötti törvényeit és segít a lelki-szellemi épülésben a helyes étkezési, erkölcsi vagy épp házastársi előírásokkal.
Vallások egysége
Zoroaszterizmus
Több ezer évvel ez előtt, Észak – Ázsia területén élt az árja nevű népcsoport. Az árja szó jelentése nemes jellemű. Az idő múlásával, az Indo - Európai árja nép két csoportra szakadt. Az egyik csoport nyugatra vándorolt Európába, míg a másik csoport kelet felé vette útját. A keleti csoport további két részre szakadt, az egyik a mai Irán területén telepedett le, míg a másik az Indiai - Alföld területén foglalta el helyét. Akkoriban modern iráni vagy perzsa nyelvet beszélték , az Aryanam Vaego lakói, melynek jelentése ”az árják földje”. Irán neve is ebből az eredeti névből fakad. Érdekes, hogy az Indiában letelepülő árja népcsoport is hasonló nevet adott az új területnek – Arya Varta nevet, amely szintén az árják földje jelentéssel bír. A perzsa területen élő népek Mazdasyani Din vallását gyakorolták. A Din hitet, míg a Mazdasyani a Teremtő Egy Isten imádatát jelenti. Az árják egyébként igen komoly hatást gyakoroltak az indiai félsziget kultúrájára szent irodalmukkal, a védákkal, e szövegek mind a mai napig a hindu vallás magvát alkotják.
Akkoriban született Zoroaszter próféta [néha Zarathushtra-ként hivatkoznak rá], aki a korábbi vallási megközelítések lényegét és formáját alapozta meg, amely napjainkban Zoroaszterizmusnak nevezett valláshoz vezetett. Ez volt a világ legkorábban megjelenő vallása, amely a Judaizmusra, Kereszténységre és az Iszlámra gyakorolt hatása miatt is kiemelkedő jelentőségű, amelyek jóval később, de ugyan ezen a földrajzi területen keltek életre. E vallás kezdeti történelme kissé homályos, de Zoroaszter próféta megjelenése után már könnyen felismerhetővé váltak az eredeti vallás alapjai.
Vallások Egysége
A Buddhizmus világértékei
A Buddhizmus — amit a századfordulón még alig ismertek Ázsián kívül — ma világvallás. A buddhizmust általában a történelmi buddhaként ismert Gótama Sziddhártától (Gautama Siddhartha) eredeztetik, aki i. e. 563–483 között élt, a harcosok kasztjába tartozó uralkodó család fiaként. Maga a buddha szó jelentése: felébredett, megvilágosodott, olyan lény, aki megszabadult az anyagi világ kötöttségeitől, és megvalósította a tökéletes, zavarodottságtól és szennyeződésektől mentes tudatosság állapotát.
Sziddhárta csodás körülmények között született Indiában. Buddha édesanyja, Maha-Májá királyné így foganta őt álomban: „Négy őrző angyal jött, felemelte őt a dívánnyal együtt, és elvitte őt a Himalájára . . . Azután ezen őrző angyalok feleségei jöttek, elvezették őt az Anotatta-tóhoz, s ott megfürdették, hogy lemossák róla az emberi szennyet . . . Nem messze onnan van az Ezüst-hegy, s annak csúcsán az aranypalota. Ott fejrészével kelet felé elhelyeztek egy isteni díványt, s arra lefektették a királynét. Ekkor a leendő Buddha csodálatos fehér elefánttá változott . . . felment az Ezüst-hegyre . . . jobb oldalával a dívány felé fordulva, háromszor körüljárta azt, megérintette édesanyja jobb oldalát, s mintegy belépett az ő méhébe. Így történt a fogantatás a nyári napfordulati ünnepség idején.” Amikor a királyné elmondta álmát férjének, a királynak, az hívatott 64 kitűnő hindu papot, enni adott nekik és felöltöztette őket, majd kérte tőlük az álom megfejtését. A papok magyarázata így hangzott: „Légy nyugodt, ó nagy Király! . . . Fiad születik. Ha az otthoni életet választja majd, király lesz, a világ ura; ha azonban elhagyja otthonát és visszavonul a világtól, buddha lesz, elűzi a bűn felhőit és a világ ostobaságát.”
Vallások egysége
Kereszténység
A föld azonban romlott volt Isten színe előtt, s a föld tele volt erőszakkal. Isten látta a földet: romlott volt, mert minden lény a rossz útjára tért.
Olvasás folytatásához kattintson a bárkára.
Vallások egysége
Mohamed élete
571-ben (a kutatók eltérő adatai szerint 569-572 között) született Mekkában. Édesapja szegény kereskedő volt (mindössze 5 teve, néhány birka és egy szolgálóleány volt a tulajdona), s fia születése előtt már meghalt. Az édesanyját 6 éves korában elveszítő Mohamedet nagyapja, Abdul Mottaleb vette pártfogásába, de ő is meghalt, amikor unokája 8 éves lett, ezért Abu Talib, a legidősebb nagybácsi nevelte. Mint a legtöbb gyermeknek, neki is dolgoznia kellett. Kezdetben pásztorfiú volt, s ekkor ismerte meg a beduin pásztorok szokásait, fortélyait, életvitelét. Később tevehajcsárként elkísérte nagybátyját a szíriai és egyiptomi útjaira. Eközben nemcsak kereskedelmi tapasztalatokat szerzett, de megismerte az arabokétól különböző kutúrákat, vallásokat, mint például a zsidó, a keresztény és a zoroaszter tanításokat, melyeket élénk fantáziája és rendkívüli emlékezőtehetsége révén fel is használt az iszlám tanainak kialakításakor.
25 éves korában egy gazdag kereskedő özvegyének (Khádidzsa) üzletében dolgozott, majd feleségül is vette a 40 éves özvegyet, s ezzel a házassággal bekerült a gazdag mekkaiak közé. Immáron érett fővel és anyagi függetlenséggel a karavánok vezetőjeként járta végig a kereskedelmi utakat, s gyűjtött újabb ismereteket, melyek fontos szerepet játszottak az életének 40. évében bekövetkező gyökeres vallási átalakulásban. Fokozatosan vonult vissza a kereskedői hivatástól, s vallásos látomásainak adta át magát.
A Mekkától északra fekvő Híra-hegy egyik barlangjában elmélkedett, s egyik nyugtalan álmában isteni hangra lett figyelmes. Álmát úgy értelmezte, hogy Gábriel arkangyal jelent meg előtte, s azzal bízta meg, hogy legyen népének prófétája, s állítása szerint ekkor kapta meg a Korán első darabját is (pl. 96. szura).
Ezt követően rendkívül racionális okfejtés keretében megkérdőjelezte és megcáfolta a mekkai írástudókat, s összefoglalta tanait, melyet iszlámnak -"Allah iránti odaadás"-nak- nevezett. A helyi előkelők (koraisita nemzetség) kezdetben ártalmatlannak tartották Mohamed tanait, de amikor a vagyonos mekkaiak közül is követni kezdték Mohamed tanításait, akkor Mohamedet és híveit "tilalom" alá vették, azaz megvonták tőlük a törzsi jogokat, s ez szinte egyet jelentett a halálos ítélettel. Ekkor azonban a mekkai "Búcsújárás" alkalmával felkeresték őt a Jathribból (későbbi nevén Medinából) érkezett követek, akik magukkal vitték azzal a céllal, hogy kibékítse a város ellenséges törzseit. Ily módon 622. július 16-án elhagyták Mekkát. Ezt nevezi a történetírás hidzsrának (futás), s ez az esemény szolgál az arab időszámítás alapjául.
A prófétát Medina lakói többségében elfogadták mind politikai, mind ideológiai vezetőnek, akinek így sikerült az addigi vérségi (nemzetségi) kötelék helyett egy új szervezeti formát, az ummát -vallási közösséget- létrehozni. A vallási közösségben eredetileg helyet biztosított a helyi zsidóságnak is, de mivel azok nem fogadták el a Mohamed által tett igen jelentős engedményeket (pl. imák iránya Jeruzsálem, a disznóhús fogyasztásának tilalma, a zsidó böjtnap elfogadása), ezért fegyveresen szállt velük szembe 624-627 között. Ezzel párhuzamosan a mekkaiak ellen is felvette a küzdelmet, s 624-ben Badr falunál le is győzte őket. 625-ben viszont a mekkaiak győztek az Ohod-hegynél, de korántsem tudták megtörni Mohamedet, sőt 627-ben a medinai umma a mintegy 10 ezer fős mekkai hadsereget meghátrálásra kényszerítette (árokháború).
628-ban már Mohamed indult Mekka ellen, de ekkor még hajlandónak bizonyult egy tízéves fegyverszünet megkötésére, s ennek jegyében feleségül vette az ellenzék fejének lányát. (Mohamed gyakran kötött érdekházasságot, s így összesen 14 felesége volt, annak ellenére, hogy híveinek már csak négyet engedélyezett.) 629-ben viszont kétezer hívével felkereste Mekkát, elvégezte a "kis zarándoklatot", s három nap után elhagyta a várost, de 630-ban már 10 ezer főnyi sereggel jelent meg a város falai előtt. Igéretei hatására - csak néhány, mindössze 10 ellenségét végeztette ki- bebocsáttatást nyert, majd felvetette a mekkaiakkal az iszlámot, leromboltatta a Kába körüli pogány jelképeket, szobrokat, s vallásba iktatta a fekete kő tiszteletét. Ezzel sikerült kompromisszumos megoldást kötnie a mekkaiakkal. 630-ban maga is elvégezte a zarándoklatot (haddzs). Később követeket küldött a félsziget arab törzseihez, aki azután Mohamed mellé álltak.
631-ben kitiltotta a nem mohamedánokat Mekkából (9. szura), s meghírdette híveivel a hitetlenek elleni szent háborút, a dzsihádot. A keresztény oázisok elleni harcokkal indították el az arab hódítás folyamatát, s ezáltal az umma vallásiból politikai közösséggé alakult át. 632-ben, életében utoljára Mohamed elzarándokolt Mekkába, s visszatérte után három hónappal meghalt.
Vallások egysége
Buddhizmus
A buddhizmus a történelmi Buddha, Gautama Sziddhárthától ered, aki i. e. 563–483 között élt, a harcosok kasztjába tartozó uralkodó család fiaként. Sziddhártha csodás körülmények között született Indiában, és egy uralkodó család fiatal hercegeként nevelkedett.
Olvasás folytatásához kattintson a képre.
Vallások egysége
Krisna-tudatú Hívők
Az Úr Krishna és a Bhagavad-Gita
Ez egy olyan eset, amely körülbelül 300 évvel ezelőtt történt Benáreszben.
Volt egyszer egy bráhmana, aki mindig a Manikarnika-ghátánál vett fürdőt, ami egy nagyon szép fürdőhely. Egy napon éppen fürdött, amikor látta, hogy egy kisfiú ül a lépcsőn, és sír.
Olvasás folytatásához kattintson a képre.
Írások
A gyermekkor
Sokunkban él egy belső kép, meggyőződés arról, milyenek szeretnénk lenni valójában, de ezt a hétköznapokban mégis ritkán tudjuk megjeleníteni. Régi megszilárdult hiedelmeink, szokásaink meghatározzák mindennapjainkat, a változás pedig sokszor a legjobb szándék ellenére sem egyszerű feladat felnőtt korban.
Az írás folytatásához kattintson a képre.
Írások
A tanár
„A tanár személye fontosabb, mint az, amit tanít.”
Karl Augustus Menninger
A filozófusok és gondolkodók évezredek óta hangsúlyozzák, hogy az emberiség legfontosabb tananyaga maga az ember.
A cikk folytatásához kattintson a képre.